Etika-Lakóhelyi szomszédaink-Üzenet
Té-ma: La-kó-he-lyi szom-szé-da-ink: az ü-ze-net
1. Hall-gasd meg a tör-té-ne-tet!
A-mi-kor Zsu-zsi-ka dé-lu-tán ha-za-in-dult az is-ko-lá-ból, egy mes-sen-ger ü-ze-ne-tet ka-pott az a-nyu-ká-já-tól. Az ü-ze-net így szólt: Egy ki-csit ké-sőbb é-rek ha-za, ad-dig menj át a szom-széd-ba É-va né-ni-hez. Vár-ni fog már, be-szél-tem ve-le!
Zsu-zsi nem le-pő-dött meg, már más-kor is volt i-lyen. Sze-re-tett É-va né-ni-nél len-ni, mert min-den-ről jól el tud-tak be-szél-get-ni, és volt egy é-des fe-ke-te ci-cá-ja.
A-mi-kor a szom-széd ház ka-pu-já-hoz ért, be-csen-ge-tett:
- Csó-ko-lom, É-va né-ni!- köszönt il-le-del-me-sen.
- Szer-vusz, Zsu-zsi-ka, már vár-ta-lak! Gye-re, me-sélj, mi tör-tént ma az is-ko-lá-ban?- fo-gad-ta ked-ve-sen É-va né-ni Zsu-zsit.
- Tes-sék el-kép-zel-ni, ma-tek ó-rán én let-tem a szor-zó-ki-rály-lel-ken-de-zett Zsu-zsi.
- Nagy-sze-rű, gra-tu-lál-ok!- mond-ta É-va né-ni ö-röm-mel.
- Kö-szö-nöm, de saj-nos a nyelv-tan-ból a he-lyes-í-rá-som csak négyes lett- mondta kissé szomorúan Zsuzsi.
- Ne szo-mor-kodj- vi-gasz-tal-ta É-va né-ni Zsu-zsit,- gye-re, gya-ko-rol-juk a he-lyes-í-rást, majd se-gí-tek ki-ja-ví-ta-ni!- mond-ta É-va né-ni se-gí-tő-ké-szen.
- Az jó lesz, kö-szö-nöm szé-pen, és má-ris e-lő-vet-te a fü-ze-tét Zsu-zsi.
Ez-u-tán gya-ko-rol-ni kezd-ték a hi-bá-san le-írt sza-va-kat. Mi-re Zsu-zsi a-nyu-ká-ja meg-ér-ke-zett, már úgy be-gya-ko-rol-ták a sza-vak í-rá-sát, hogy Zsu-zsi-nak e-gyet-len hi-bá-ja sem volt. Sőt még ar-ra is volt i-dő, hogy Zsu-zsi játsz-ha-tott Kor-mos-sal, a ci-cá-val, és e-he-tett É-va né-ni fi-nom fo-nott ka-lá-csá-ból is.
Fe-la-dat:
1. Mit ka-pott a-nyu-ká-já-tól Zsu-zsi-ka?
2. Ki-hez kel-lett át-men-nie Zsu-zsi-nak?
3. Mi-lyen ál-la-ta volt É-va né-ni-nek?
4. Me-lyik tan-tárgy-ból vá-lasz-tot-ták meg szor-zó-ki-rály-nak Zsu-zsit?
5. Mi-ben se-gí-tett ne-ki É-va né-ni?
6. Mit e-vett Zsu-zsi É-va né-ni-nél?
7. Te mi-lyen te-le-font sze-ret-nél? Raj-zold le!
Vágd ki a ké-pe-ket!
Vá-laszd ki a ké-pek kö-zül a jó meg-ol-dást!
Ra-gaszd a meg-fe-le-lő mon-dat-hoz!
